Téli borozás Móron
A bormúzeumban a fiúnemzésről is minden kiderül
A borkóstoló terem kályhájában pattog a tűz, a háromszáz éves pince 12-14 fokos hőmérséklete kifejezetten kellemesnek tűnik egy, a behavazott tájban, az alvó szőlősorok közti barangolás után. Ráadásul ilyentájt a szőlész-borász is jobban ráér a vendéget kényeztetni.A móri Bozóky pincészet tulajdonos-háziasszonya szerint ezt az időszakot kiváltképp érdemes borkóstolgatásra, pincelátogatásra kihasználni.A legkisebb, egyszersmind az egyik legnevezetesebb borvidéke az országnak a móri szőlő- és bortermő táj, a Vértes és a Bakony völgyében, ahol nem nehéz vendégváró pincére találni. A környék 2352 szőlősgazdát számlál, s olyan szőlősgazdával én még nem találkoztam, aki az őszinte érdeklődéssel hozzá forduló turistával ne kóstolttatta volna meg nyomban a legfinomabb borát, s ne mesélte volna el azonnal, micsoda páratlan, történelmi jelentőségű helyen sétálgat éppen.

Aki nem szereti a vak véletlenre bízni a kiruccanásait, az a környék egyik legismertebb pincéjére, a Bozóky család vállalkozásának helyszínére, s az ott található bormúzeumra könnyen rálel, habár az egyik legizgalmasabb eseményt, a decemberi jégborszüretet már lekéste. Mivel a szőlész-borász ilyenkor jobban ráér, Bozóky Istvánné, Mónikának is akad ideje e jégborszüretről olyan érzékletesen informálni a látogatót, hogy az akár az ujjai hegyén érezheti a fagyott szőlőszemek hidegét, orrában annak a téli szüret eredményéből született, gyümölcsös, zamatos borkülönlegességnek a mustillatát, amit majd csak ez év közepe táján zárnak palackba.
(Népszabadság, 2010. február 11.)

Mini-Magyarországot építenek Kisbéren
(Népszabadság, 2009. október 13.)

Makettparkot, skanzent és arborétumot hoznak létre a kisbéri kistérség településein. A térség a turisztikai látványosságok fejlesztésére 370 millió forint összegű európai uniós támogatást nyert el.
Kisbér és térsége mintegy 370 millió forint támogatást nyert el európai uniós forrásból, melyből a térség turisztikai vonzerejét növelő látványosságokat építenek. A támogatásból öt településen valósulnak meg fejlesztések, melyek szezontól függetlenül is látogathatók.

A kistérség központjában, Kisbéren felújítják a Kiskastélyt, helytörténeti és néprajzi múzeumot rendeznek be az épületben, valamint a városközpontban található tó partján "Mini-Magyarország" makettparkot építenek, ahol híres magyar építmények kicsinyített mását mutatják be.

Ászáron a Jászai Mari-emlékház melletti szabad területen mini skanzen épül, amely kicsinyített formában mutatja be a Dunántúl népi építészetét. Súron az 1400 kilométeres Mária-út egyik állomásán felújítják a Nagyboldogasszony-templomot.

Bakonyszombathelyen a volt Esterházy-uradalom kastélyparkjában arborétumot hoznak létre, és a község központjában iskolamúzeumot rendeznek be.

 

 

Ezernyi jó móri korty
Háromszáz éves tradícióira épül a város idegenforgalma
(Népszabadság, 2009. október 12. Cseri Péter)

 

Vajon tartogat-e más érdekességet a turista számára Mór az ezerjón kívül? Természetesen igen. Más kérdés, hogy a település idegenforgalma ma is főként a 300 éves borkultúrára épül.

... A turisták számára a város legizgalmasabb része a korabeli présházak és pincék környéke. Bár a népi építészet két-három évszázaddal ezelőtti emlékeinek nagy része az idők során elpusztult, még ma is számos eredeti vagy felújíttt présházat találhatunk a Pince, a Pincesor, a Hársfa és a Vénhegyi utcában, mindegyik műemléki védettség alatt áll. Csak a szerencsének köszönhető, hogy a Móri Állami Gazdaság felszámolását követően az elmúlt húsz évben a környék borosgazdái tovább folytatták a szőlőtermesztés és bortermelés hagyományát, és mára a Móri Ezerjó Borút Egyesületbe tömörülve igyekeznek kiaknázni a borturizmusban rejlő lehetőségeket.

A legkíválóbb borászatok egyike a Bozóky Pincészet, amely nemcsak bortermeléssel és vendéglátással foglalkozik, hanem egy egész évben nyitva tartó bormúzeumot is működtet. A múzeumban a szőlő- és borkészítés legfontosabb elemeit - korabali puttonyokat, préseket, palackokat, palackozógépeket, borszűrőket - gyűjtötték össze. Bozóky Mónika a családi vállalkozás egyik vezetője szerint azok a móri pincészetek a legnépszerűbbek, ahol sikeresen ötvözik a XVII-XVIII. század fordulóján betelepült svábok szőlőművelő és borkészítő tradícióit a legmodernebb eljárások előnyeivel.

A móri gazdák természetesen kiemelten foglalkoznak a borvidék leghíresebb fajtájával, az ezerjóval, de emellett más ismert fajtákból - leánykából, traminiből, ottonel muskotályból, olaszrizlingből - is készítenek testes, karakteres, palackban is hosszú ideig jól érlelhető és tárolható borokat. A hagyományok kitüntetett szerepét jelzi, hogy a város legnépszerűbb, legnagyobb tömegeket vonzó rendezvényei -a Móri Bornapok, a Szent György-heti Vigasságok vagy az Ezerjó Fakanálforgató Országos Főzőverseny- kivétel nélkül a borhoz kapcsolódnak.